A rendkívüli állapot március közepén történt bevezetése óta a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött alkalmazottak - saját bérük, illetve a nettó átlagbér 75 százalékáig terjedő - segélyezését a költségvetésből fedezték. Tavaly év végén csaknem 6,5 millió érvényes munkaszerződés szerepelt a munkaügyi minisztérium nyilvántartásában, ezek közül a koronavírus-járvány idején több mint 400 ezret felbontottak, és csaknem 600 ezret felfüggesztettek.
A felfüggesztett munkaszerződésű (kényszerszabadságra küldött) alkalmazottak állami segélyezése május 31-én véget ér, azon vállalkozások kivételével, amelyek működését június elseje után is hatóságilag korlátozzák.
A kormány mostani döntésével a kényszerszabadságra küldött dolgozók visszafogadását akarja ösztönözni. A következő három hónapban a költségvetésből fedezik az állásukba visszatérő alkalmazottak bérköltségének 45 százalékát, vagyis a bérek adó- és járulékterheit. Az állami segély a jól kereső alkalmazottak esetében sem haladhatja meg a bruttó átlagbér 45 százalékát, vagyis 2443 lejt.
Azok a cégek, amelyek még ebben az évben ötven év feletti állástalanokat, illetve a 16 és 29 év közötti munkanélkülieket alkalmaznak teljes munkaidőre, egy éven keresztül havi 2500 lejes állami támogatásban részesülnek.
A támogatást azonban kamatostól vissza kell térítenie a munkáltatónak, ha a kényszerszabadságról visszafogadott alkalmazott szerződését a segélyezés lejárta után fél éven belül - vagy a felvett munkanélküli szerződését a segélyezés lejárta után egy éven belül - felbontja.